Amennyiben eljutottál oda, hogy a tettek mezejére akarsz lépni, akkor mára már belátod, hogy NAS vásárlása esetén évekkel kell tervezned.

Annak érdekében, hogy befektetésed évek múlva se bánd meg, ebben a posztban szeretnék Neked pár támpontot adni, hogy melyek azok a dolgok, melyeket mindenképp érdemes megfontolnod, *miközben* meghozod a helyes döntést.

Ez a 18 pont szigorúan nem fontossági sorrendben, hanem inkább ABC-sorrendben kerül bemutatásra, mindazonáltal fontos hozzáfűzni, hogy a dolgok egymással összefüggenek, és egymásból következhetnek!

Elöljáróban leszögezném, hogy a Synology oldalán van egy nagyon jó és használható NAS választó, ill. egy RAID tömb számoló, mindenképp ajánlom velük az ismerkedést. Csakhát nem vesznek minden potenciális kérdést számításba – Ezért is írtam ezt a bejegyzést.

Adatbiztonság vs. Teljesítmény

Effektív munkavégzést, és gyorsaságot szeretnél, vagy azt, hogy a NAS-ra pakolt cuccaid biztonságosan tárolódhassanak a későbbiekre? (Itt írtam többet a biztonságról, és raid tömbökről). Netalántán vannak olyan adataid, melyekhez biztonságos tárhelyre van szükség, és vannak olyanok is, melyeket jó lenne centralizáltan tárolni, de nincs szükség egy raid tömb adta biztonságra?

Adathozzáférés frekvenciája

Esténként van időd arra, hogy olyan dolgokkal foglalkozz, amikor a NAS-hoz hozzá kell férned, egyébként semmi nem történik vele „egész nap”? Az egész családból valaki folyamatosan, zenél, dolgozik, filmezik róla? Folyamatosan seedel a torrent szervered? Ügyfeleidnek kell alkalmanként nagy mennyiségű anyagot letölteniük a szerveredről? (Képeket, videókat) Rendszeresen kell valakikkel kis vagy nagy mennyiségű adatot megosztanod, visszatérő vendégeid vannak? Weblapot akarsz üzemeltetni? Netalántán webshopot, ahol sokezres látogatói számmal, kampányokkal kell számolni? Széles a skála, egyik végén az otthoni szerver több változata, a másik végén a dedikált szerver bérlése… Itt elmélkedtem a dologról bővebben.

Ár

Mennyi pénzed van rá? Mennyi pénzed lesz rá később? Milyen egyszeri befektetés, mennyi amortizáció (lemezek cseréje?) számolandó? Szimplán otthoni felhasználásra veszed, vagy van olyan tevékenység, amely értékesítésekor hatékonyabban, gyorsabban, ezáltal több értéket adva tudsz szolgáltatni az ügyfeleidnek? Tudsz megtérülést számolni? Mennyit „költhetsz” el, és mennyit nyersz, mennyi idő alatt? (Van egy pont a rendszeres költségekről, és az ezekben történő megtakarításról is, lásd lejjebb) Ebben a blogbejegyzésben filozofálgattam a NAS-ba történő megtérülés időtartamáról, ha bővebben érdekel a téma.

Belső hálózatod sávszélessége

Bár felhasználástól függ, de vakon merem mondani, hogy igen sok esetben az otthoni belső hálózatod sebessége méginkább meghatározó, mint az internetkapcsolatod milyensége: Ha otthon vagy, minimális elvárás, hogy hatékonyan és gyorsan tudj az adataiddal dolgozni, ezekhez hozzáférni. Én mindenképp javaslom a Wifi5 (hamarosan 6) hálózatokat, és/vagy a gigabites kábelezés biztosítását (már azoknál az eszközöknél ahol erre lehetőség van). Ebben a posztban foglalkoztam bővebben a témával, itt pedig belső sávszélességed mérésével: Fontos tudni, hogy mi is jelenleg a kiindulási alap.

Bővíthetőség

Most akarsz egy olyan cuccot összerakni, amihez hozzá sem kell nyúlnod évekig? Vagy úgy vagy vele, hogy jó lenne egy kis mozgástér a jövőre nézve? A jelenleg meglévő merevlemezeid akarod hasznosítani? Melléjük akarsz új lemezeket, vagy újak nélkül a régiekkel el tudsz indulni? Az, hogy hány lemez befogadására képes a NAS-od, azaz hogy hány „bay”-jel rendelkezik, és hogy adatigényedhez mérten mekkora lemezekkel indulsz, döntő mértékben meg fogja határozni a későbbi bővíthetőséget. A már említett RAID tömb számoló itt jó szolgálatot tehet. Arról nem is beszélve, hogy ebben a bejegyzésben épp az fejtegetem, hogy Hogyan hozd meg a döntést a szükséges merevlemezhelyek számáról.

Brand & terméktámogatás

Fontos neked az, hogy mely gyártó termékét állítod hadrendbe? Fontos a hosszú éves termékfejlesztés, és tapasztalat, amit letettek az asztalra? A szoftveres ellátottság, a támogatás?

Elhelyezés

Van egy sufnid, ahova be tudod tenni, szellőzik eléggé, nincs por, se túl meleg, se fagy? 😀 Vagy irritálna ha a TV mellett a nappaliban a routerrel együtt villogna? Vagy inkább ne is legyen házon(cégen) belül semmi? Jobban örülnél ha a fizikai tárolást más oldaná meg, aki erre szakosodott? (Távoli szerver bérlés esetén erre is van lehetőség). Ebben a bejegyzésben megnézheted, hogy én hogyan helyeztem el az én NAS-omat (egy sufniban. :D), de a rack szekrényes verzió azért egy fokkal jobb lehet, már ha a NASon kívül elég hálózati eszközöd van, hogy ez megérje. [Itt pedig az elhelyezésről, és zajterhelésről általánosságban is van szó]

Felhasználás most és később

A sok-sok dolog közül, ami egy nas/saját szerver használata esetén szóba jöhet, mire akarod most használni, és mi az, ami a későbbiekben szóba jöhet? (Pl.: nem kell most neked még kamerás megfigyelőrendszer, de lehet, hogy akarsz két év múlva kiépíteni egyet.) Itt foglalkoztam azzal, hogy mely dolgokon lehet elgondolkodni alapesetben

• Akarsz-e transzkodolni?
• akarsz-e streamelni bárki másnak, vagy csak a tv-re a nappalidban? Hány eszközre egyszerre?
• megfigyelőrendszer? stb.
• ide egy hosszú listát lehetne írni, inkább klikkelj a bekezdés elején említett posztra

Felhasználói kör, környezet

Ezt viszonylag egyszerű lesz eldönteni: Mennyien és kik fogják a szervered használni. Egyszemélyes hadtest? Tehát magadnak, otthoni felhasználásra, esetleg magadnak, de egyéni/mikrovállalkozóként is tevékenykedsz? Családi felhasználás (néhány fő), netalántán kisvállalkozás, ahol már több munkatárssal rendelkezel? Vagy ezeknél nagyobb felhasználói körnek lehet szüksége arra, hogy a szervereden lévő adatokhoz férjen hozzá?

Fogyasztás

Vállalod-e azt a gyakorlatilag semmivel egyenértékű pluszköltséget, ami a villanyszámla összegének emelkedésével jár? Itt megtudhatsz többet arról, hogy ténylegesen milyen összegekről beszélünk.

Hálózati infrastruktúrád

Van egy routered, ami egyben modem is, és most veszel egy nast? Vagy van már szünetmentes tápegységed, switched, kamerák, netalántán a házban több helyre behúzott kábelezés? Előbbi esetben kb 2 db kábellel kell számolnod, utóbbi esetben viszont igen nagy kábelkócgócpontba is belefuthat az ember, érdemes elgondolkodni, hogy lesz-e szükség bármilyen extra tárolási módszerre, szerverszekrényre, stb.

Internetkapcsolatod sávszélessége

A sávszélességgel itt és itt foglalkoztunk bővebben, döntő mértékben meghatározza, hogy mi az, amit a Te szervereddel a külvilág számára (és vagy magad számára mikor nem vagy otthon) biztosítani tudsz. Tudnod kell, hogy konkrétan milyen le és feltöltési sávszélességeket tudsz az otthoni interneteddel produkálni, adott esetben – ha megengedheted magadnak, van rá lehetőség, és felmerül az igény – csomagot váltani.

Jelenleg tulajdonolt merevlemezeid

Külső és belső merevlemezek – hány darabod van? Forgási sebességeik (RPM)? GB/TB-ban mért kapacitásuk egyenként? 2,5 vagy 3,5 colos külsőleg a méretük? Ez mind mind fontos a kezdeti invesztíció, és a későbbi költségek felmerülése/elkerülésük szempontjából. Hány éve vetted őket? Mindent számolj össze, ahol adatot tartasz, kis és nagy merevlemezeket, pendriveokat, memóriakártyákat (ha ott is tartasz valamit elfekvőben) (Ebben a mini-esettanulmányban elmélkedtem arról, hogy nálam ez hogy nézett ki induláskor)

Külső, távoli elérés vs. Biztonság

Kell-e ilyen, vagy abszolút nem? Akarod, de nem bízol a technikában? Szerinted nem biztonságos? Vagy hajlandó vagy beletenni minimális időráfordítást annak érdekében, hogy a biztonsági szinted lehetőség szerint megemeld?

Legfrissebb technika érdekel?

Tech freak-vagy, és a friss újdonságokat keresed, vagy jó lesz neked felhasználás alapján a kötelező minimum is?

Mennyi adatod van úgy összesen ma?

Miután összeszámoltad, hogy mennyi eszközön tartod az adataid (előző pont), érdemes hozzáadni, hogy mennyi adatod van még felhőszolgáltatóknál (Google Drive, Onedrive, Dropbox, iCloud, stb). Tudnod kell azt, hogy MA mennyi olyan adattal rendelkezel, amit érdemes lenne adott esetben a NAS-on központosítani. Minden eszközöddel ezeket egyszerűen elérnéd, és ez nem az „eszközeiden lévő adat biztonsági másolata”, hisz a NAS – ha úgy állítottad a raid tömböt – magában már a rárakott dolgokról készít biztonsági másolatokat. (Itt írtam többet a biztonságról, és raid tömbökről)

Mennyi adatot termelsz a jövőben várhatóan?

Mennyi adatot termeltél (a cég vagy a család) az elmúlt 3 évben átlagosan évente? (Fótok, videók,doksik, stb) Milyen jellegű adatokat tervezel a jövőben várhatóan tárolni? Mekkora egy fotó MB-ban, amit a jelenlegi telefonod készít? Mennyi fotót csinálsz évente? Mit saccolsz, x év múlva az akkori telefonod nagyobb fotókat fog készíteni MB-ban, vagy sem?

Rendszeres jelenlegi költségeid

Mennyi olyan havidíjas szolgáltatást használsz most, melyeket egy NAS-sal ki lehetne váltani? (Netflix, Spotify, Evernote, Google Drive, Icloud, stb?!) Ebben a blogbejegyzésben filozofálgattam a NAS-ba történő megtérülés időtartamáról, ha bővebben érdekel a téma.

Szumma szummarum

Remélem segít ez a lista Neked is – bár így elsőre elég sok lehet. Mindazonáltal gondolom egyetértesz, hogy egy NAS vásárlása nem úgy működik hogy gondolkodás nélkül rendelünk valamit. 🙂 Ha esetleg segíthetek Neked abban, hogy felelősségteljesen válassz, akkor dobj egy üzit nyugodtan!

És a gyakorlatban hogy néz ez ki?

Ha egy működő NAS-t szeretnél látni a gyakorlati alkalmazás közben, akkor ez itt (Így könnyíti meg az életed egy NAS) a Te bejegyzésed, vagy kattints a következő videóra.