Témában kevésbé jártasak hallhattak már olyasmit, hogy ha valami gigabit, akkor az jót jelent. Hozzám hasonló NAS-olók viszont már elképzelhető, hogy próbáltak jobban belemelegedni, és a dolog mögé nézni:
Ó Te jó Gigabit, kellesz Te Nekem?
A sávszélességről fogunk egy kicsit elmélkedni, amelynek – bármilyen eszközről és környezetről is legyen szó – két iránya van: letöltési, és feltöltési. (Hogy mi az a sávszélesség, ill. a le- és feltöltési komponense, ebben a posztban érintettem).
Ezen felül is van a témának egyébként két fő vonatkozása:
- Mit tud az internetszolgáltatómnál előfizetett hálózati kapcsolat (nevezzük ezt innentől külső sávszélességnek)
- Mit tud az én házamban lévő hálózat egésze, hogyan tudja az eszközeimet kiszolgálni (ezt fogjuk belső sávszélességnek hívni).
Előbbi lényegében azt határozza meg, hogy milyen kapcsolat köt minket össze a külvilággal. Mennyi idő alatt tudunk letölteni valamit, mennyi idő telik el, amíg egy weboldal megnyílik, akadozás nélkül tudunk-e youtube videókat, élő közvetítéseket nézni.
(Én még emlékszem arra, amikor a weboldalak így töltöttek be, mai szemmel szinte hihetetlen… – Akkoriban egy 60 MB-os internetcsomaggal 2-3 hónapig elvoltam – Azok a ’90-es évek! :D)
Utóbbi pedig arról szól, hogy milyen hatékonyan/gyorsan tudnak eszközeink egymással kommunikálni: Akadás mentesen tudja-e a TV lejátszani a NAS-ról a 4K-s filmeket, sokáig tart-e egyik PC-ről a másikra adatokat átmásolni, illetőleg ha több dolog történik egyszerre, ami nagy sávszélességet igényel, akkor kell-e és ha igen akkor milyen lassulással kell számolnunk.
Fontos az összhang
Mielőtt az érveket felsorakoztatnánk, mondjuk el, hogy a belső és a külső savszélesség dolog nem kis mértékben összefügg: Amelyik a gyengébb, az okozhat szűk keresztmetszetet, felhasználástól függően. Hiába van gyors külső sávszélességed, ha a belső „gagyi”, és fordítva.
Mi az hogy gagyi? A fogyasztási szokásaid szempontjából nem megfelelő, ill. jelentősen érzékelhető mértékben javítható sávszélesség.
A fentiek mentén próbálok néhány érvet felsorakoztatni annak érdekében, hogy ha Neked már van egy NAS-od, vagy tervezed a beszerzését, akkor miért ne gondold feleslegesnek hálózati infrastruktúrádat gigabitre felkészíteni.
Gigabit = „szempillantás alatt működő” hálózat
Mit jelent a Gigabites sávszélesség? hát azt, hogy az adatok 1 Gigabit másodpercenkénti sebességgel tudnak áramlani. Gyors fejszámolás alapján ez 1024 Mbit/s, tehát elméleti maximumban nézve 128 MByte másodpercenként.
Szempillantás, oké, kövezz meg, relatív fogalom, viszont azzal senki sem vitatkozhat, hogy a kor adatátviteli normáinak leginkább megfelelő optimális minimum, csak hogy egyszerűen fogalmazzak – magyarán nem lesz problémás, macerás, szaggatott, lassú, és vontatott a modern világ digitális tartalmainak fogyasztása.
Mi kell a Gigabites belső hálózathoz?
Tulajdonképpen ugyanazok az eszközök, melyek bármely más lassabb hálózathoz, azzal a különbséggel, hogy ezek az eszközök opcionálisan képesek legyenek a gigabites sávszélességre. Nem ragoznám túl, a kábeles internetedhez kapott modem, a router, a nas, a számítógéped hálókártyája (manapság már inkább csak alaplapjára integrált chipkészlet) mind mind legyen képes a Gigabitre. (Korábban a közismert 10/100 Mbit/s-re meglévő képesség volt a leginkább „szabványos”)
Hogy neked ilyen van-e, azt az eszközeid technikai leírásában könnyedén megtalálhatod. Ha ez mind Gigabit képes, akkor már fél sikerrel állunk szemben. 10/100/1000 Mbps = Gigabit. Láthatod az árulkodó LAN és WAN kifejezéseket (LAN az a belső hálózatod irányába [Local Area Network], WAN pedig a külső hálózat irányába [Wide Area Network – innen „kapod” az internetet]).
Ha az eszközeink tudják tehát a kívánt sávszélességet (esetünkben Gigabit), akkor nem szabad elfelejteni, hogy az átjátszást biztosító közeg is lehet a szűk keresztmetszet: Wifi esetén a jelerősség, és elhelyezkedésünk a térben, Kábeles kapcsolat esetén pedig maga a kábel, a csatlakozók, aljzatok. Ahogy Wifinél a távolság és a falak száma, úgy kábelnél annak milyensége, és hossza ugyanúgy befolyásolhatja az elérhető sávszélességet.
Szóval kábeles esetben a te csavart érpáras hálózati kábeleid (UTP [STP, FTP]) ha nem ütik meg a minimum szintet, akkor ott gondok lehetnek, hiába minden hardvered gigabites. (Itt találhatsz a kábelek típusairól több információt). Azaz CAT5e, CAT6 jelölésű kábelekre, és RJ45ös csatlakozókra, aljzatokra van szükség, ha Gigabites hálózaton szeretnénk száguldani. (Gondok lehetnek = Nem hozza az elvárt sávszélességet a gyakorlatban)
Az elméleti és a gyakorlati sávszélesség különbsége
Fogadjuk el, hogy a gyártók elméleti maximum sávszélesség adatokat közölnek, melyek laboratóriumban teszteltek, mennyit tud a hálózatunk viszont ténylegesen? Ahány weboldal, annyi vélemény, itt most csak a Gigabit-témához kapcsolódóan az én gigabites infrastruktúrámon elért gyakorlati értékeket szeretném megosztani (szorítkozzunk a tényekre):
Wifi elméleti maxiumum (nálam) 867 Mbps, gyakorlatban 230Mbps, azaz 29MB/s a 108MB/s helyett. (27%)
Kábel elméleti maximum (nálam) 1024Mbps, gyakorlatban 882Mbps, azaz 110MB/s a 128MB/s helyett. (86%)
Száz szónak is egy a vége, nem minden gigabit gigabit. Még akkor sem, ha az infrastruktúránk tökéletes, még akkor sem ha az internet-előfizetésünk tökéletes. Ez azt jelenti, hogy ha X sebességet szeretnénk, érdemes magunkat egy X-et meghaladó értékre célozni, amikor a belső hálózatunkat kiépítjük, amikor internetszolgáltatót és díjcsomagot választunk.
Amúgy érdemes azon is elgondolkodni, hogy hogyan tudod Te is lemérni, hogy nálad mi is a helyzet. Lesz is erről egy poszt hamarosan.
Mikor és miért szükséges a Gigabit a külső hálózat vonatkozásában?
Kényelmi oldalról nézve
Egy Netflix azt mondja, hogy 25Mbps kell egy 4K film streameléséhez, ahhoz, hogy folyamatos legyen a lejátszás. Ez kb 7 GB/óra adatéhség (állítólag).
Ha Te azt mondod, hogy egye kutya, menjünk biztosra: Mi van, ha itthon egyszerre ketten 2-en nyomjuk 2 TV-n a Netflixet (példaképp), és mellette még egy csomó minden fut párhuzamosan, netalántán még torrenten is töltesz egyidejűleg lefelé, akkor mondjuk (25*2+100) Mbit gyakorlatban simán elég lenne, emellé számoljunk egy 2x-es biztonsági tényezővel: Egy <500 Mbps-nél lassabb kapcsolat simán elég lesz, és még ekkor is filmezés mellett is 20MB/s-mal fogsz tudni simán tartalmakat letölteni. Nem lesz szükséged Gigabitre.
Viszont ha egyszer megtapasztaljuk azt, hogy milyen szélsebesen tudunk tartalmakat letölteni, a fenti sávszélesség példája alapján 30MB/s helyett 110MB/s-mal, és rájövünk, hogy egy 20GB-os, 1080p-s film 682s helyett 186 másodperc alatt töltődik le, az veszélyes.
Ha el tudjuk engedni ezt a fajta luxust, ezt a kényelmet, és megelégszünk azzal a szerény teljesítménnyel, hogy egy filmre 11 percet kell várnunk 3 helyett (a fenti példa alapján), akkor viszont nem biztos, hogy nekünk kell a gigabit.
Ha megtapasztaljuk viszont azt, hogy egy ilyen sebességbeli különbségnél mennyivel gyorsabban be tud tölteni egy weboldal, akkor bizony az érzést nehéz lesz elengedni. Hiányozni fog, ha le kell rólunk mondania.
Ha azonban Neked van egy NAS-od, példaképp, akinek szépen megmondod, hogy mit kell letölteni, ő elvan magában és intézi csendben a kamrában, Neked pedig nem kell más eszközöket bekapcsolva tartani, akkor Te nyilvánvalóan több türelemmel is lehetsz megáldva, ezért a Gigabitre sem kell feltétlen rámenned (Külső hálózati megfontolásban).
A végén az árak fogják a dolgot meghatározni. Egy gigabit fel le internetkapcsolat néhol (vannak ilyen helyek) 149 EUR havonta, néhol pedig 30 EUR (Magyar Telekom Budapesten, 1000/1000, [garantált sávszélessége 300/50 Mbit – éljen az apróbetű). Mennyit ér meg neked a szempillantás alatt történő letöltés érzése? 🙂
Return on Investment, azaz megtérülés oldalról nézve
Ha te egy megfigyelőrendszert üzemeltetsz 6 kamerával, és fontos az, hogy távolról FullHD minőségben elérd távolról az akadásmentes videostreamet távolról, mert mondjuk az üzlethelyiséged biztonsága a tét, akkor nincs kérdés, hogy a hálózat gyengeségeire akarod-e bízni a problémák felmerülésének lehetőségét. Ekkor már könnyebben perkálod ki a magasabb havidíjat a Gigabites hozzáférésért.
Ha te egy esküvői fotós/videós vagy, és felismerted annak a lehetőségét, hogy olcsóbb egy otthoni szerveren tartani a dolgokat, ahonnan az ügyfelek igény esetén letölthetnek, akkor bizony te tudsz azzal kampányolni, hogy 1, az átlagnál tovább tudod elérhetővé tenni a tartalmat (nincs törlés x nap után), 2 tőled szupergyorsan letölthető az adat bármikor 3, nem tárolod más cuccait harmadik fél „valahol a világban” szerverein. Ezáltal Te prémium vagy ebből a szempontból, ha gigabiten szolgáltatsz, mondhatni beárazhatod a gyors internetet a szolgáltatásodba. Irány a Gigabit.
Ha Te egy kisválllakozás vagy, ahol többen dolgoztok egyszerre külső szerverekre, és fontos az, hogy ne legyenek fennakadási problémák a gyenge sávszélességből adódóan, akkor irány a Gigabit. És be tudod árazni a szolgáltatásodba, mint költséget.
Internetszolgáltatók szempontjából sem minden arany egyébként, ami fénylik: az említett telekomos előfizetés (Gigabit fel/le!) egy szép szerdai nap közepén ezt tudta:
Biztos van, amikor gyorsabb, de kezeljük helyén a dolgokat. Ha nekünk a bevételünk múlhat az internetkapcsolat sebességén (kicsiben), akkor nem kérdés, hogy minimum gigabitre kell előfizetnünk. Képzeld el, előfizetsz 300 Mbitre, az mit fog neked nyújtani a gyakorlatban? Nem érdemes a sávszélességet kicentizni.
Ha olyannyira múlik a bevételed a sávszélességben, hogy mondjuk egy webshopod van, ahova ezrek csatlakoznak egyszerre, akkor neked olyan hozzáférés kell, amihez az otthoni szerver már nem is jó, olyan hálózati kapcsolatra van szükség, ami otthonra nem is, csak szerverbérlés esetén elérhető, közvetlenül a gerinchálózatra történő csatlakozással.
Mikor és miért szükséges a Gigabit a belső hálózat vonatkozásában?
Ha Te egy átlag felhasználó vagy, aki igazából semmi különlegeset nem csinál, van 2 mobiltelefonotok otthon,1 tablet, 1 PC, és az okostv, akkor minden bizonnyal nem fogsz eret vágni magadon, ha az otthoni hálózatod nem tudja kábelen a Gigabitet. Ez fix.
Én viszont egyből oda kanyarodnék ki, hogy mi van, hogyha Te már a NAS birtokosok táborát erősíted (vagy épp tervezed)? Kb 2 nap után fel fog merülni a kérdés, mikor elkezdesz adatokat pakolgatni a szerveredre, vagy onnan leszedni, vagy a filmjeidet a TV-n lejátszani, hogy vajon a belső hálózatod bírja, bírni fogja-e az adatforgalmat. Milyen a belső hálózatod sávszélessége? Milyen sávszélesség kell ahhoz, hogy a tartalomfogyasztás élvezhető legyen?
Ha fut a torrent, ezalatt Te nézel is egy másik filmet, de az asszony/gyerek/lakótársad közben netezik (mondjuk youtubeozik), a másik szereplő pedig spotify-on zenét hallgat… Na akkor bizony mind a külső mind a belső sávszélesség okozhat gondokat.
Én akkor akadtam fel legelőször a témán, amikor a NASról lejátszott 4K film wifin bizony nem ment akadásmentesen a TV-n. Ejnye! Nekem sem kellett több, ahelyett hogy a routert áthelyeztem volna a TV mellé, szépen kábellel kötöttem össze a TV-t a roterrel azóta nincs gond. Másodjára itt merült fel a sávszélességi probléma.
Később láttam azt, hogy mikor nagyméretű adataim archiválásra (vagy backupolásra) kerülnek, gyorsan lehet mindent a nasra átpattintani, nem kell várni arra, hogy a műveletek lassacskán megtörténjenek. Ismét felhozhatnám a ROI szemléletet: A személyes hatékonyságot meg tudja emelni a gigabites hálózat használata otthon, kérdés, hogy ezt be tudod-e árazni, vagy egy kényelmi dolog marad.
Olyan szempontból jobban állunk költségügyileg, hogy ma már nem-gigabites routert, vagy más eszközöket venni nehéz, a kábelezésre kell odafigyelni, de itt sem feltétlen kell nagy invesztíción gondolkodni:
- Ha a helyszínen nincs előre behúzott kábelezés, akkor (vagy kiépíted – költségesebb ha falakat kell vésni), vagy bevágsz mindent a spájzba (router, nas, modem, stb) és húzol egy-egy szál kábelt a számítógépedhez, vagy ahhoz az 1-2 eszközhöz, ahol ki akarod maxolni a dolgot.
- Ha vannak előre behúzott kábelek, akkor reménykedsz, és leteszteled, hogy hogyan szuperál. Remélhetőleg min Cat5e-vel van dolgod, és a dolog gondok nélkül fog tudni hasítani.
Én mit javaslok?
Gondold át, hogy
- Ha sok streaming (spotify, netflix) szolgáltató dolgait veszi igénybe egy többtagú család akár egyszerre, párhuzamosan, akkor érdemes gigabites internet-előfizetésben, és gigabites belső hálózatban gondolkozni.
- Van/lesz-e NAS? H van, és erre/erről/ezzel dolgozol, fontos a gyors adatelérés neked otthon, de nincsenek „Ügyfeleid” akik el kell hogy érjék a szervered, akkor otthon belülre gigabit, kifelé elég egy lassabb kapcsolat is.
- Ha ráérősen torrentezel, és letöltesz (akár NAS-ra, akár számítógépre, vagy bármely eszközre), akkor befelé gigabit, kifelé lassabb kapcsolat is elég.
- Ha van NAS-od, ha nincs, ha adatot forgalmazol, adatokkal dolgozol kifelé, ügyfelek irányába, akkor kifelé mindenképp gigabit. Belülre? Mivel az a kisebb rendszeres költség, én nem gondolkodnék a gigabiten, hanem intézném.
Én viszonylag gyorsan rájöttem, hogy az én (a mi) adatfogyasztási szokásainknak bizony igencsak jót tesz, ha gigabiten pörögnek az adatok azon eszközök között, ahol ez lehetséges.
De 2020-ban már olyan elérhető áron lehet otthonra magadnak ilyen hálózatot kiépíteni, hogy nem is igazán éri meg nagyon gondolkodni rajta…
Lépj előre te is, a jövőben a mainál csak nagyobb és több adatforgalmat bonyolító életünk lesz, erre halad a világ, miért lassítanád a saját világod azzal, hogy maradsz a belső hálózatodon 10/100Mbitnél? Érthetetlen lenne.
Érthetetlen lenne nem odafigyelni 1-2 apróságra, hogy az adatok nálad is hasítani tudjanak a Gigabites multisztrádán.
