A közelmúltban ismét beleszaladtam egy olyan témába, ami egy igen specifikus vevői kör számára lehet érdekes, de számukra nagyon: Egy családi házban már beépített redőnyöket kellene „felokosítani”, de nem állt túl sok információ rendelkezésre, és minél inkább utánanéztem a dolgoknak, annál inkább terelődött a téma egy kimondottan érdekes (a címben megfogalmazott kérdés) irányába.

A házon a redőnyök már villanymotorral felszereltek, és távirányítóval vezérelhetőek voltak, de el nem tudtam képzelni, hogy hogyan lesz nekem ebből Google Assisztens vagy Amazon Alexa által vezérelhető redőnyöm.

Ha az okosredőny-vezérlést be szeretnénk szerezni, akkor gyorsan szembesülünk azzal a ténnyel, hogy Tahomából van Tahoma (csak így simán), és van Tahoma Premium, Conexoonból pedig van Conexoon RTS, és van Conexoon IO – némelyiknek néha az a neve, hogy box. Na erre varrjunk gombot.

Nincs egyetlen weboldal sem, ahol az információk úgy lennének rendszerezve, és összefoglalva, hogy egy átlag halandó eldönthesse, hogy mit is érdemes most megvennie.

A fő kérdés az az, hogy melyik elérhető vezérlőt vegyük? Erre a kérdésre keresem és adom is meg a választ számodra. (Turkáltam angol, német, francia, és magyar nyelvű tartalmakban, ebből sikerült a lentieket összeszednem.)

Első körben azt kellett kideríteni, hogy egyáltalán milyen redőnyök vannak beszerelve. Hívtam a céget, ami beépítette a redőnyöket, ahol a telefonból annyit tudtam meg, hogy „a lényegi kérdés az az hogy „ájós” vagy „ertées”-es. (IO vagy RTS).

Meghallgattam még azt a kommentet, hogy ha RTS-es, akkor kb az összes redőnymotort ki kellene cserélni IO verzióra. (haha!) Ígértek egy visszahívást, azóta is hívnak. Ebben a pillanatban nem igazán nézett úgy ki hogy el akarnák magyarázni nekem, hogy valójában mi a különbség a kettő között.

A redőnymotorok 3 típusa – vezérlési szempotnból

Muszáj volt utánanéznem, majd arra jutottam, hogy (és itt közben már kiderült hogy a Somfy-nál [francia – ez még majd később lényeges lesz] redőnyeiről beszélünk) három féle redőnymotorról beszélhetünk:

• wired technology – vezetékes vezérelhetőség
• ratio technolgy somfy (RTS) – rádióhullámos vezérlés, az elnevezés alapján a somfy saját rendszere – ez egy korábbi fejlesztésnek tűnik
• io homecontrol (IO) – a neten fellelhető infók alapján ez egy olyan vezeték-nélküli vezérlést segítő protokollrendszer, amelyet márkákon átívelő integráció igénye esetén hasznosítható (Velux, Atlantic, Somfy, stb.) – egy frissebb kezdeményezés, amely protokoll már a napjaink okosotthonok támasztotta igényeit jobban kiszolgálja. Hogy ezt a somfy fejlesztette-e végül vagy sem, az most egy részletkérdés. (További info itt)

A vezetékes dolog az magáért beszél, RTS és az IO közötti egyik leglényegesebb különbség az az, hogy az RTS egyirányú kommunikációt tesz lehetővé, az IO pedig kettőt:

Egy redőny vezérlése esetén az RTSnél kiadod a parancsot, és történik valami, míg az IO esetén a redőny visszajelzést tud küldeni, hogy most például félállásban van-e, vagy teljesen lehúzódva.

No miután a protokollokat és a lehetőségeket tisztáztunk, indulhatunk tovább, mit jelent ez a motorokra nézve: A Somfy Magyarországot innen is üdvözlöm: Ha egymásmellé rakjuk a 3 oximót, gyakorlatilag követhetetlen, hogy miért választaná az ember az egyiket, vagy a másikat. 🙂 (A termékleírásról, a műszaki jellemzőkről, és az előnyökről beszélek a honlapjuk alapján)

Mindenesetre a következőeket sikerült kisilabizálnom (anélkül hogy a motorok teljes skáláját bemutatnám):

Egy „sima” vezetékes, tehát (nem távvezérlős) redőny úgy működik, hogy a redőnymotortól vezetékek futnak egy a házban a falban kialakított kötődoboz irányába, ahova a redőnyvezérlő kapcsoló is felszerelhető.

Az RTS és az IO motoros téma úgy működik, hogy a rádiójelek vételéhez szükséges egység a villanymotorral ergo egybe van építve, magyarán nincs kábelezés a redőny villanymotorja és a rádiójelek vevőegysége között, ezáltal könnyebben szerelhető, ezen felül nincs további kábelezés, nincs extra kötődoboz, nincs fizikailag falraszerelt kapcsoló.

Az is gyorsan nyilvánvalóvá vált, hogy a vezetékes modellekhez lehet venni egy kis extra egységet (mikromodul) amit beszerelve képesek lesznek rádiójelek vételére és küldésére, és így távirányítású vezérlésre, de csak az IO protokollon keresztül.

VAGY, lehet hozzájuk olyan kapcsolót venni, amit felrakva RTS-képessé tehetőek (de minek is?) Tehát vezetékesből csinálhatunk RTS-t és IO-t, RTS-ből nem tudunk csinálni semmit, marad RTS, az IO pedig jelenleg a háromból a technológiailag legfrissebb, tudásügyileg legtöbbet adó verziót biztosítja.

Na nekem sem kellett több, irány a redőny, levettem a burkolatot, belenéztem, majd megállapítottam, hogy barátunk bizony RTS-es. De hogy biztos legyek a dolgomban, nagynehezen előkerestettem a redőnyök beszerelést megelőző árajánlatkérési dokumentumait, illetőleg a számlákat, ebből aztán 101% biztonsággal lehetett állítani, hogy itt bizony Oximo RTS redőnymotorok vannak beszerelve.

A fentiek fényében ez a „cseréljük le az RTS motorokat” téma eléggé fejbevágott, nem tudtam elképzelni a dolgot, és nem értettem,

ha egy távirányítóval lehet rádiósan irányítani egy redőnyt, akkor miért ne létezhetne egy központi egység, amit mobilappal vezérelve simán irányítjuk a redőnyöket?

Sokat írtam itt arról hogy rádiós, meg hasonlók… Valójában úgy kell elképzelnünk, mintha különböző frekvenciájú hullámokon történne az adatátvitel: 433,42 MHz-en működik az RTS, 868.95 MHz-en pedig az IO. Szemfüles olvasóknak feltűnhet, hogy egy b/g szabványú wifi-nél (tehát vezetéknélküli rádióhullámos (számítógépes) hálózati kapcsolat) is frekvenciasávokról beszélünk, csak egy kicsit magasabbról: 2,4 GHz. Mit jelent ez az egész hablaty?

Az IO az végülis felfogható úgy, mint egy alacsonyfrekvenciás wifi hálózat. És ez az egész egy másik témát vet fel: Az okosotthonok vezérlési frekvenciatartományainak különleges olvasatait. (Elöljáróban: ha az okosotthon cuccai más frekvencián vannak vezérelve, akkor nem zavarják például a laptopos wifis adatkapcsolat sávszélességét)

Szóval visszakanyarodva az eredeti témánkhoz, a megérzésem arról, hogy nem biztos hogy itt redőnymotort kellene cserélni nem csalt, ugyanis elég gyorsan ráleltem a somfy által forgalmazott vezérlőegységek típusaira (a címben említettek), és az igen gyorsan kiderült, hogy ezek között bizony van több olyan, ami képes az RTS motoros redőnyök rádiójel általi vezérlésére na bumm.

Nem kell itt redőnymotort cserélni. (Az már más kérdés hogy arra is rájöttem hogy jobb lett volna, ha annak idején IO motorok kerülnek beszerelésre, dehát az RTS-nek gondolom költséghatékonysági okai voltak).

Próbáltam azonban olyan irányból közelíteni, hogy az Oximo RTS motorokat mely, bármelyik gyártó által készített rádiós vezérlők tudnák irányítani, de ez a keresgélés egy zsákutcának bizonyult, mindig oda kanyarodott ki a téma, hogy a Somfy Oximo motorjait Somfy vezérlőkkel és távirányítókkal lehet működtetni (Nemhiába hívják Radio Technology Somfynak a „protokollt”).

Elképzelhetőnek tartom, hogy van itt valami hack, vagy okosság, aminek az lehet az eredménye, hogy egy másik gyártó rádiójellel vezérelni képes egysége elboldogul egy Somfy Oximo RTS-val, de de őszinténszólva nem találtam meggyőző információkat azzal kapcsolatosan, hogy ez milyen felállásban működhet. (Ha Te tudod, hogy ez hogy működhet, esetleg ki is próbáltad már, akkor feltétlen dobj egy mailt, szeretném a dolgot megosztani másokkal is)

Száz szónak is egy a vége, ha vezetékes/kapcsolós vezérlésű a redőnymotorunk, akkor vehetünk a fent említett kis kütyüből, aminek köszönhetően IO-képes vezérlésünk lesz, ehhez, és a már eleve távirányítós IO vagy RTS redőnymotorokhoz pedig lehet kapni olyan központi vezérlőegységet, aminek köszönhetően megindulhatunk az otthonokosítás szövevényes útján (ahelyett hogy csak sima távirányítóink lennének redőnyönként).

A kérdés már csak az, hogy mire is van pontosan szükségünk.

Tehát eljutottunk odáig, hogy Somfy vezérlő-t kell beszerezni, de melyiket?

Szemfüles keresgélők felfedezhetik amit én is megettem: létezett régen egy kocka alakú „régi tahoma”, manapság viszont akármerre nézelődünk a fenti 4 verziot lehet kapni: Connexoon IO, Connexoon RTS, Tahoma, Tahoma prémium. Ár szerint pont így növekvő sorrendben.

Na itt jött a a lényegi kérdés, akkor most melyiket is kellene megvenni, mi a különbség? Connexoon, vagy TaHoma? És ha egyik vagy másik akkor melyik típust pontosan?

Ha rákeresgélsz neten, rengeteg tartalom van, ami ezeknek az eszközöknek a tesztjével foglalkozik, unboxolnak, bemutatják őket, de egy igazán jó 4-es összehasonlítást, vagy egy elmagyarázót sehol nem találtam, mondom, 4 nyelven keresgélve. A gyártó / importőr / forgalmazók weboldalain vannak bízható dolgok, de az én kérdésemre nem találtam egyenes választ sehol.

Connexoon

A Somfy.de – tehát a német oldalon találtam először egy cikket, ami azt magyarázza, hogy mi a különbség a két fő szisztéma között. Majd később a somfy.hu oldalon is rátaláltam egy szakaszra (szerintem eléggé elvolt dugva) Ezek értelmében arra jutottam, hogy

a Connexoon az végülis a korábbi technológiát alkalmazó rendszer, régebb óta van már a piacon, lehet kapni RTS-t vezérlő és IO-t vezérlő változatban is.

Ez a vezérlőegység a belépő szint: Képes arra, hogy ablakokon a legkülönbözőbb árnyékolókat, ajtókat és garázskapukat, vagy esetleg fényforrásokat kapcsolgassuk (fényforrásvezérlés csak IO-val működik!).

Az egyik legfőbb hátrány az az, hogy 3 külön mobilapp szükséges a 3 csoport vezérléséhez, ennélfogva én nem tekintem egy integrált rendszernek.

A Connexoon megszületésének idején még nem rendelkezett Google Assistant és Amazon Alexa integrációval, a google rendszerébe beilleszteni is csak az un. IFTTT third party protokollon keresztül lehetséges, méghozzá így), ami jobb mint a semmi, dehát ha az ember nullából 2020-ban beruház valamibe, akkor ne kelljen már trükközni egy google home integrációhoz.

És amit még meg sem említettem, hogy a „nem integrált” rendszerünkbe nem tudunk további elemeket illeszteni (nyitás-, mozgás-, időjárás-, füst- érzékelők, kamerák, stb), valamint nem is lesz programozható a rendszerünk, nem képes előre készített rutinok alapján automatizmusok futtatására.

Mindezért cserébe olcsóbb árfekvésű. Ezért is hívják belépő rendszernek. Ha az embernek IO redőnyei vannak, akkor IO verziót vesz, ha RTS, akkor RTS verziót.

Tahoma

A TaHoma vezérlők ezzel ellenben mindent tudnak, amit a Connexoon, és még azt is, amit a Connexoon nem: Mindkét protokollt le tudják kezelni (RTS,IO), sőt, további dolgokkal bővíthető a rendszer (pl. Z-wawe), aminek az lesz az eredménye, hogy rendkívül sok különböző dolgot integrálhatunk be a rendszerünkbe (A Connexxonnál nem működő dolgokat IS természetesen).

Google Asszisztens és Amazon Alexa integráció megoldott, rutinok, programozhatóság, előre gyártható forgatókönyvek – mindezt úgy, hogy visszajelzéseket kapunk az eszközöktől az ő adott állapotukat illetően [pl. a redőny félig van leengedve]…

100 szónak is egy a vége, a TaHomával egy integrált, modern, központosított, a kor elvárásainak megfelelő csomagot képes nyújtani, természetesen az árképzése is ezt tükrözi.

A két koncepció közötti különbséget próbálja ez az alábbi francia nyelvű táblázat is összefoglalni: (Szerintem hibásan van feltüntetve a kapcsolati protokoll típus, ugyanis Connexoonbol lehet kapni IO és RTS verziot is)

Tahoma vagy Tahoma Premium?

Nem értünk még a story végére, ugyanis a TaHomának is két verziója van (nem számolva azt hogy korábban létezett egy kocka alakú, ma pedig már egy „v2”).

Még mindig ott tartok, hogy csak valószínűsítek. A legnagyobb valószínűség szerint, és itt tényleg erről van szó, eredetileg úgy indult a Tahoma értékesítése, hogy azok a szolgáltatók, akik komplett csomagokat adtak el, szereltek be, azok Prémiumként értékesítették a Tahomát, és ennek megfelelően több szoftveres előnyt élvezhettek (pl egész évre lehet rutinokat beállítani, nem csak 1 hétre előre), illetőleg több garanciát kaptak.

Állítólag viszont (és itt én is csak a sejtéseimre hagyatkozok – megmondom őszintén) azon kívül, hogy a gyártó szempontjából több külön cikkszámon fut a dolog (2401354, 1811478, 1811358, 1811150) mostanra szinkronizálva lettek a szoftveres funkciók, és nincs semmi különbség, csak a garancia hossza…. Ezt az elméletet támasztják alá a következő helyeken: Somfy.fr fóruma, itt is.

Na most akkor ember legyen a talpán, aki ezek alapján el tudja dönteni, hogy mi is akkor a helyzet. Keresgéltem még egy kicsit,

A cikk, ami meggyőzött

Az ez volt: https://www.domotique-info.fr/2017/02/tahoma-mise-a-jour-14-fevrier-2017/, itt ugyanis azt irják, hogy 2017 óta, amikor is a „szinkronizáció” megtörtént, a külöbség csak és kizárólag abban merül ki a prémium és a sima tahoma boxok között, hogy jár-e sms-csomag hozzá (sms-es értesítésekre), hogy milyen kisker csatornán került az eszköz eladásra, illetőleg hogy mennyi garancia jár hozzá.

Érdekes, hogy (2020. májusában vagyunk)

• Amazonon csak a Prémium verziót lehet kapni.
• A somfy.hu-n csak Tahoma Premium Box elérhető
• a somfy.de-n csak Tahoma Box néven fut a dolog, viszont van csereajanlat V1-gyel rendelkezőknek kedvezményesen V2-re
• a magyar árukereso.hu-n egyetlen találat van, egy Prémium Box van 5 év garanciával
• az emag.hu-n pedig létezik alap és prémium változat is, előbbi 2, utóbbi 5 év garanciával, a termékleírásuk pedig betűről betűre ugyanaz.
• találtam még1 helyet, itt megint csak a simát árulják

Árak

A végére tehát mi maradt? Elgondolkozni azon, hogy mindezek hogyan árazódnak be. Kicsit ennek is utánanéztem, és a következő táblázatban foglalnám össze a dolgokat:

Szumma szummarum

Attól függően, hogy van-e már redőnyöd, vagy csak tervezed a vásárlást, és ha már van, akkor az milyen, a következő dolgokat érdemes megfontolnod a további lépésekhez:

• motoros legyen vagy sem
• extrák kellenek? Szúnyogháló, napelemes áramforrás, feltolás elleni védelem, stb (ezekre ebben a blogposztban nem tértünk ki)
• hogyan akarod vezérelni? csak fali kapcsolókkal, távirányítókkal, mobilappal, tablettel?
• hány eszköznek akarod megadni a lehetőséget, hogy egyidejűleg vezérelje a dolgaidat?
• akarsz-e még bármit okosítani a házadban később, vagy csak a redőnyt, és ennyi, vége (kötve hiszem! :D)
• melyik „rend tagja vagy” 🙂 Google, Amazon, Apple, vagy valami más ökoszisztémában képzeled el az okosotthonod.

Ezen pontokat átgondolva felelősségteljesen lehet redőnymotorokat, kapcsolókat, irányítókat, vagy akár vezérlőegységet választani.

Mi mire jutottunk? Az adott házban, ahol ez a probléma felmerült:

• már voltak motoros redőnyök (oximo RTS)
• eddig mindent távirányítók vezéreltek, kézi kapcsolók sehol sincsenek
• a család több tagja is szeretne vezérelni, tablettel is
• a google ökoszisztéma áll közelebb a célszemélyekhez
• és a házban nem túl sok minden lett okosítva eddig, de szeretnék, ha nyitva lenne a további fejlődésre a lehetőség.

Ezek alapján, a redőnymotorokat természetesen nem fogja kicserélni senki, vezérlőegység gyanánt pedig egy olyan TaHoma fog beszerzésre kerülni, aminek a garanciája 5 évre szól. Egy ekkora „favágás kezdetekor” láthatóan van olyan 5 éves garanciás opció, ami nem „elszállt áras”. Ha ez megérkezett, és beállítottuk, akkor lehet lesz belőle majd egy bejegyzés.

HA engem kérdezel: én azt csináltam volna már a ház építésekor, hogy minden redőnymotort IO-s legyen, de legyen minden redőnynek saját „villanykapcsolója”. Ezáltal a billenőkapcsolókkal, és egy Tahoma beszerzése esetén mobilappal, tablettel is vezérelhető lenne a rendszer.

Nadehát erre mindenkinek nincs igénye. Sőt, én azt csináltam volna, hogy megnézem, hogy googleba milyen redőnyvezérlő rendszerek integrálhatóak, és lehet hogy egy bármilyen vezetékes motoros redőnyt okosítok fel mondjuk Homematic IP vezérlőkkel, mert én az ő rendszerüket már próbáltam, használom.

Na de ez egy másik kérdést vonz magával.