Ha a körülötted lévők – esetleg családod idősebb tagjai – próbálkoznak ezt-azt számítógépen (tableten, mobilon) elintézni, és Rád szakértőként tekintenek, vagy legalábbis azt gondolják, hogy Te fogsz tudni nekik segíteni, ha elakadtak, akkor akkor sokszor belefuthattál már abba a szituba, ami így zajlott le:
[Te]- Ott az a gomb, klikkelj rá
– Itt nincs gomb
– De ott van nézd meg, a jobb oldalon
– Nem nincsen, pedig nézem
– A jobb szélén, az alsó saroktól felfele 6 cm-re, stb
– „Jaaaaa, megvan”

Rendkívül irritáló eset, én még rengetegszer átéltem. A legviccesebb, hogy amikor ezt a cikket elkezdtem megírni, és még félkész volt, akkor aznap is. 😀 Ezért is örültem nagyon, amikor egy ismerősöm figyelmembe ajánlotta annak idején a Team Viewer nevű szoftver, ami lényegében akkor még egy volt a a néhány közül: egy „távoli asztal” megoldás, ami a Windows beépített szolgáltatásánál valamivel többet tudott már ekkor is.

De mi az a távoli asztal? Remote Desktop

Valaki, távolról, egy másik számítógépről(eszközről) csatlakozik a mi eszközünkhöz. Ő úgy fogja látni, mint ha a mi számítógépünk előtt ülne, és vezérelheti, nálunk pedig nem fog túl sok minden változni, azzal a kivétellel, hogy a becsatlakozott ismerős is tudja mozgatni az egerünket, tudja vezérelni a számítógépet, anélkül, hogy nekünk bármit is csinálnunk kellene.

És miért jó ez?

Távsegítségre. Tonnaszám lehet elkerülni az olyan eseteket, mikor a gyakorlottabb segíteni próbáló meg kell, hogy győzze azt, aki segítséget kért, hogy márpedig az a gomb ott van, klikkelj rá. Vagy hogy „olvasd fel mit látsz a képrenyőn!”.

Távsegítségre úgy, hogy bárki – bárkit ki tudjon segíteni egyénileg, amennyiben erre szükség van – példaképp. Ez az esszenciája.

A Teamviewer időközben egy profi megoldássá nőtte ki magát, lényegében bármilyen eszközről vezérelhetünk bármit (pl. telefonról számítógépet, tabletet, vagy akár fordítva is). Az egyetlen szépséghibája csupán az, hogy mezei felhasználónak, aki nem ezzel keresi a kenyerét, havi majdnem 30 EUR közeli összeg azért elég borsosan hangozhat. (A sok egyéb cool funkciót most nem sorolnám fel amit még tud.)

Korábban létezett még ingyenes verzió, melyet tök jól lehetett használni, az utóbbi 1-2 évben viszont elkezdték a szoftver olyan szinten megokosítani, hogy figyelje a használat jellegét: én totál szívességi alapon családilag 4 különböző helyen lévő számítógéphez kellett hogy hozzáférjek alkalmanként, illetőleg a sajátomhoz néha.

Ha a TW üzletszerű használatot vélt „beazonosítani”, akkor kapcsolat megszakítva, várakozási idő, stb…

Az én ingyenes fiókom még létezik, 14 napos próbaverziót lehet igényelni, de a dolog elvesztette az otthoni használatra tökéletesen jól, ingyenesen használható jellegét. Hisz ha a célunk nem a profitszerzés, akkor egy alkalmankénti használat esetén nem biztos, hogy akarunk egy ilyen szoftverért feltétlen fizetni. (Főleg nem sokat).

Az ingyenes alternatíva

Csodálatos Windowsunkban nem minden esetben pofon egyszerű egy távoli asztal kapcsolatot beállítani, és létesíteni, a sokunk által viszont nagyra tartott Google ebbe a palacsintába is beletenyerelt – mint oly sok minden másba -, nem tudom mióta létezik a Google Remote Desktop, de amikor felfedeztem örömujjongásban törtem ki.

Alapjában véve két fő funkcionalitása van a cuccnak: Távoli hozzáférés, vagy támogatási kapcsolat.

Távoli vezérlés

Első esetben hozzáadhatjuk a számítógépünk a google fiókunkhoz, mint távolról vezérelhető eszköz, beállítunk egy speciális, egyedi, minimum 6 számjegyű PIN kódot, ezt követően pedig, más eszközeinken a Google Remot Desktop szolgáltatásba történő bejelentkezést követően a saját, korábban hozzáadott eszközünket vezérelhetjük, másik számítógépről, tabletről, vagy akár mobiltelefonról is. (iOS és Android is műküödik – ezen utóbbi eszközöket viszont nem vezérelhetjük PC-ről – es ez egy hátrány a TW-höz képest)

(Egy Google fiókkal jelentkezünk be tehát a vezérelt, és a vezérlendő eszközön is). Ez leginkább arra jó, hogy a saját, bekapcsolva hagyott számítógépünket vezéreljük távolról, vagy a távolban élő rokonok szülőknek segítsünk be, amennyiben van hozzáférésünk egyébként is az e-mail fiókjukhoz általánosságban.

Támogatás kérése és nyújtása

A második eset arról szól, hogy A eszközön bejelentkezünk, támogatás kérése gombra kattintva kapunk egy kódot, ezt telefonon bemondjuk a távolban lévő ismerősünknek, aki B eszközön jelentkezik be, a támogatás nyújtása gombra kattint, és a tőlünk kapott kódot beírja. Ezt követően a fogadó fél egy egérklikkel engedélyezi a hozzáférést, és Voilá, már működik is a dolog.

(Ebben az esetben tehát két külön Google fiókkal vagyok a két eszközre bejelentkezve, és a támogatást nyújtó fél egy meghatározott időre (amíg a támogatott meg nem szakítja a kapcsolatot) kap hozzáférést a támogatott fél eszközéhez.). Ez arra jó leginkább, hogy bárkinek segíthessünk, vagy bárki segíthessen nekünk. – És igen, Androidon és iOS-en ez a funkció nem elérhető (jelenleg – 2020. július 30.)

Google Remote Desktop – A hozzávalók

Az egészben az a nagyon jó, hogy nem igényel különösebben nagy műveleteket a dolog beindítása. A következő dolgokra van szükségünk:

• Google fiókok mindkét végpontban – tehát a segítséget kapó és nyújtó félnél is
• Google Chrome webböngésző mindkét félnél
• Létezik egy kis bővítmény Chromehoz, ezt mindkét helyen fel kell telepíteni.
• Ha Androidos vagy iOS tabletről, mobilról akarsz (pl) vezérelni, akkor a Google Remote Desktop applikáció szükséges telepíteni értelemszerűen

Előnyök-hátrányok Teamviewerhöz képest

Nem akarok listát írni, hiszen a TW-vel rengeteg dolgot el lehet intézni, nem lenne fair egy funkcionális összehasonlítás, inkább csak 1-2 dolgot kiemelni, ami az alapfelhasználónak is azonnal feltűnhet:

• A hangot nem viszi át a dolog – ez pl TW-ben ki/be kapcsolható
• Ha az vezérelt eszköz 1nél több megjelenítővel rendelkezik, akkora GRD ezt simán lekezeli
• Androidon és iOS-en nem tudunk támogatást nyújtani, csak távolról vezérelni
• Android és iOS eszközt nem tudunk távolról vezérelni számítógépről, TW-nél ezzel ellenben igen.

Hogyan néz ez ki a gyarkorlatban? ill. beállítási útmutató

Számítógépen – Távsegítség

Számítógépen – Távoli hozzáférés (vezérlés)

Az első lépések az eddig mutatottakhoz hasonlóak, belejelentkezés után válthatunk funkciót.

Airpad iOS-en – Távoli hozzáférés (vezérlés)

Android okostelefonon – Távoli hozzáférés (vezérlés)

Szóval ennyi az egész! Tök jól használható távoli vezérlés szoftver, ami az alap felhasználók igényeinek jelentős részét le fogja tudni fedni. Mindezt havidíj nélkül.