A HUB-ban van egy videós anyagom „Dolgozz felhőben hatékonyan” címmel, amiben a lentiek mentén, kicsit bővebben fejtem ki a témában kevésbé jártasaknak, hogy mi az a felhő, és miért is jó ez egy földi halandónak – mutatok néhány szolgáltatást említés szinten példaképp is.

Ismételném, ez egy – a témában kevésbé jártasaknak – készített bejegyzés, a tech-témákban gyakorlottak nézzék el a trivialitások említését, vagy inkább ne is olvassanak tovább.

Mi a felhő?

Az interneten, az internetre kapcsolt számítógépes hálózatokon át a világ bármely pontjáról elérhető, rugalmasan rendelkezésre álló adatok összessége. Kicsit képzeld el úgy, mintha ő maga lenne a digitális „éter”. Adatokat feltehetünk rá, tárolhatunk benne, kivehetünk belőle, annyi az előfeltétel, hogy internetkapcsolat álljon rendelkezésre – és akkor (mondhatni) bárhol a világon működik a dolog.

Miből áll össze a felhő?

Ha ezt így elfogadod, akkor joggal kérdezheted, hogy jó-jó, de ha én egy képet töltök fel a felhőbe, azért hogy bárhonnan ismét hozzáférhessek, akkor mi történik valójában? Az már tiszta sor lehet – alapfelütés – hogy a számítógépeden egy kép a merevlemezen egy fájlban tárolódik. Mi történik ezzel az adatfájllal feltöltés esetén?

Túl bonyolult dolgokra nem kell gondolni: az internet mint olyan számítógépek decentralizált hálózatából áll össze, ebben a bejegyzésben írtam egy egyszerű példa alapján bővebben a dologról. Tömören: vannak „kiszolgáló” és „ügyfél” (szerver és kliens) eszközök (számítógépek), előbbiek szolgáltatnak, utóbbiak pedig szolgáltatásokat vesznek igénybe.

Ha ez nagyon rébuszosan hangzott, elég ha annyit megjegyzel, hogy amikor Te pl egy weboldalt megtekintesz, akkor azt te egy bekapcsolt eszközön teszed, és ezzel egyidejűleg a világban van valahol egy/több/sok eszköz, aminek az a feladata, hogy neked a weboldalt megjelenítse, az ehhez szükséges adatokat és beállításokat tárolja, a szolgáltatásokat, programokat futtassa. Erről szól a kliens-szever architektúra.

Ha nagyon leegyszerűsítjük, akkor a felhőbe történő feltöltéskor, a te eszközödön létező adatfájl (pl. kép) az internetes hálózaton keresztül egy fizikailag más helyen lévő számítógépre másolódik át, hogy ott valamely célból eltárolásra kerüljön. Ahol ez a tárolás végbemegy, az egy olyan hely, ahol rengeteg számítógép együtt egy helyen, folyamatosan bekapcsolva, áram szünet ellen védve, az internetelérést időben 99,999%-osan biztosítva várja, hogy a világon bárhonnan az ügyfelek (felhasználók) csatlakozzanak.

És akkor mi a felhő? Rengeteg ilyen szervernek a sokasága. A számítógépes hálózat, ami mindent körülvesz. A neve pedig elég találó.

Hogyan lehet a felhővel dolgod?

Az én egyszerű olvasatomban 3 különböző módon:

• átlagos felhasználóként internetes szolgáltatásokat veszel igénybe, és észre sem veszed, hogy lényegében a felhővel van dolgod
• keresed annak a lehetőségét, hogy adataid
  • -ról biztonsági másolatot készíthess, amihez bárhonnan a világon hozzáférsz
  • direktben a hálózaton tárold, ezzel megspórolva például a nagy helyi tárhely igényt
• vagy olyan szofterekkel, programokkal dolgozol, amelyek már eleve úgy vannak felépítve, hogy a te beállításaid, az általad elvégzett munkát, vagy az adataidat nem a te eszközödön tárolják, hanem a felhőben.

Nade miért leszel te ettől hatékony?

A legfontosabb szempontok

• flexibilitás
  • adataid rendelkezésre állnak bármely eszközről bárhol is legyél a világon
  • felejtsd el, hogy egy fontos doksi nincs kéznél, mert nincs meg csak papíron a fiókodban otthon, vagy a laptopodon az asztalon lementve, ami épp nincs nálad
• kollaboráció: megosztás és közös munka
  • a felhőbe történő feltöltés esetén búcsút inthetsz a pendriveoknak, a külső merevlemezeknek, egyszerű fájlmegosztással fog mindenki mindenhez hozzáférni
  • akár a felhőbe feltöltött adatokon, tartalmakon lehet dolgozni közösen, egy időben, anélkül, hogy bárki a saját eszközeire egy saját másolatot kellene, hogy letöltsön
  • efelejtheted az e-mailes pingpongot, amikor mellekleteket küldözgettek egymásnak, ahol mindenki a fájlnévbe rejti a verziószámot
• tárhely
  • ha csak a felhőben tárolod az adataid, akkor nem fog kelleni horrorisztikus tárhely a helyi eszközeiden (laptopba raksz egy gyors SSD-t, ami kisebb kapacitású, ismerős a történet?)
• adatbiztonság
  • az eszközeid tartalmáról készülhet egy másolat a felhőbe. Így az adat megmarad nálad is, és a felhőben is lesz egy biztonsági másolat.
  • a felhőben lévő adat a szerverek struktúrája miatt eleve saját magáról is készít biztonsági másolatokat. Az adatvesztés esélye konvergál a nullához

Ezért leszel hatékony.

Mire kell odafigyelned?

• sávszélesség
  • ahhoz hogy a felhőben tárolt adataid rugalmasan elérd, gyors internetkapcsolatra van szükséged
• mi van akkor, ha nincs internet?
  • megoldható, hogy a legfontosabb dolgokból helyi másolatod legyen, amihez így akkor is hozzáférsz, ha teljesen elmegy az internetkapcsolat
• tárhely kontra:
  • sok felhő tárhely sok bérleti díjat eredményez: tárhely, vagy sajt szerver bérlet, VAGY az igényt arra, hogy otthoni szervered legyen, akár egy NAS-od, amin így magad futtathatsz felhőszolgáltatásokat (Több info itt és itt)

Dehogy töltök én fel mindent internetre! Ez nem biztonságos!

Ha ez a véleményed, akkor a következő két bekezdés Neked szól: Használj bonyolult jelszavakat, amit ne adj meg másoknak, figyelj oda hogy mire klikkelsz, és mire nem, ne használj idegen eszközöket (másét), kapcsold be a kettős azonosítást ahol lehet, és még sorolhatnám.

A lényeg, hogy a megfelelő módon hozzáállva a digitális XXI. századhoz, sokkal több előnyre és flexibilitásra teszel szert, mint amekkora rizikónak teszed ki magad, internetes adatbiztonság szempontjából. Szóval ésszel tessék csinálni. Bővebben itt olvashatod a véleményem.

Ha pedig még mindig túl nagy a para benned, akkor legyél digitális aszkéta: felejtsd el a netbankot, az e-mailt, mert jajjaj mi lesz ha kiderül valami: írjál postai leveleket, használj készpénzt, és ha látsz egy számítógépet semmisítsd meg! 🙂 (Nem komolyan gondoltam)

Példák

Icloud, Evernote, Google drive, Google Fotok, Onedrive, Dropbox, SAP, Todoist, Gmail, Parola Parman – Mindegyikről van egy pár szó a videós anyagban.

Kapcsolódó linkek

A bejegyzés bővített tartalommal, videós formában az envisioner tech-hubon elérhető, ezen a linken.

Több felhő alapú szoftverről készült már videós bemutató, azaz tech-hubos anyag, ha ezek érdekelnek, akkor erre tessék:

• Google Drive
• Microsoft Onedrive
• Todoist (illetőleg a bevezető blogcikk)
• Google Calendar